Mit kezdhet, illetve mit kezdjen a nemzetközi közösség a mesterséges intelligenciával? - Műhelybeszélgetés a nemzetközi közösség legújabb kihívásáról, a mesterséges intelligencia szabályozásáról
A Nemzetközi Jogi Tanszék 2022. június 15-én műhelybeszélgetést rendezett, amelyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi jogászai feltárták, hogy milyen szabályozási kihívások elé állítja a mesterséges intelligencia a nemzetközi közösséget.
A műhelybeszélgetést a tanszék meghívottjaiként Dr. Kása Ferenc (Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont – NATUK) és Dr. Ződi Zsolt (NKE Információs Társadalom Kutatóintézet) nyitották meg. Kása Ferenc a mesterséges intelligencia technológiáját, működési elvét és fajtáit, valamint jelenlegi felhasználását ismertette. Ződi Zsolt a mesterséges intelligencia szabályozásának történeti alakulását és a hatályos - különösen az Uniós szabályozást – mutatta be. Fontos volt az eszmecserét az alapoknál kezdeni, mert rögtön definíciós nehézségekbe ütköztünk: mi is számít mesterséges intelligenciának?
A sci-fikből ismert, akár organikus szövetekkel vegyülő hardverekbe (droidokba) „oltott” mesterséges intelligencia az általános mesterséges intelligencia kategóriájába tartozik – ez azonban egyelőre még valóban csak fikció. Ződi Zsolt ezért megjegyezte, hogy a mesterséges intelligencia jogalanyiságát, a jogi személyek jogalanyiságához hasonló jogi személyiséggel való felruházásának lehetőségeit kutatni talán zsákutca. Ugyanakkor a szűk mesterséges intelligencia fogalmának körébe valamennyi, a technika jelenlegi állása szerint rendelkezésre álló, illetve a szakemberek által valóságosan elképzelhető megoldások idetartoznak.
A szabályozás indokoltságát megkérdőjelezi az a tény, hogy a mesterséges intelligencia tulajdonképpen nem más, mint egy bonyolult szoftver. A szoftverekre vonatkozó szabályozás Európában is – így Magyarországon is – főleg a szerzői jogra, valamint az adatvédelmi területen az automatikus döntéshozatal szabályozására korlátozódik. A különböző piaci csoportosulások, érdekképviseleti szervek által megfogalmazott magatartási kódexben megtestesülő, a nemzetközi jogban jellemző „soft law” továbbra is az Asimov-féle robotjogi törvényekre épít.
A műhelybeszélgetés során számos, a nemzetközi közösség számára is fontos kérdés vetődött fel: elsősorban az emberi jogok védelme. 2013 óta az ENSZ Közgyűlése és az Emberi Jogi Tanács számos olyan határozatot fogadott el, amelyben megerősítették, hogy az emberi jogok tiszteletét, védelmét és érvényesítését ebben a digitális korban, vagyis a kibertérben is biztosítani kell. Az UNESCO Ethics of Artificial Intelligenc c. ajánlásában – a fenntartható fejlődési célok tükrében – megfogalmazza azokat az alapkövetelményeket, amelyeket a mesterséges intelligencia fejlesztése és alkalmazása során érvényesíteni kell: az emberi jogok és különösen a magánélet védelme, diszkrimináció tilalma, arányosság, átláthatóság, emberi felügyelet, felelősség és számonkérhetőség, fenntarthatóság.
A mesterséges intelligencia alkalmazásával kapcsolatban a személyes adatok védelmének és a diszkrimináció tilalmának sértése a leggyakoribb kritika. Mesterséges intelligencia segítségével olyan mennyiségű és minőségi adathoz férünk hozzá, tudunk tárolni és ezeket az adatkezelő által meghatározott bármilyen célból feldolgozni, amely korábban a manuális és a gépi adatfeldolgozás szempontjából is elképzelhetetlen volt. Ezzel együtt a rendelkezésre álló adathalmaz alapján a gépi tanulás eltanulhatja azokat a társadalomban mélyen gyökerező előítéleteket és strukturális szociális problémákat, amelyek (gépi) megerősítése tovább mélyíti a társadalmi igazságtalanságokat. A kisebbségi jogok körében továbbá egyszerre jelenthet veszélyt és lehetőséget is a mesterséges intelligencia például a kisebb nyelvcsoportok esetében is. Bár az „internet nyelve” egyértelműen az angol, a GPT 3 technológiája kifejezetten az – angolon kívüli - anyanyelv megőrzésére született.
Nem utolsó sorban pedig a mesterséges intelligencia alkalmazása újradefiniálhatja a nemzetközi közösség jelenlegi erőviszonyait. Ma az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság egyértelműen élen járnak a mesterséges intelligencia alkalmazásában, míg Afrika és Latin-Amerika sereghajtó ezen a téren, de - konzervatív innovációs szakpolitikájának köszönhetően – még Európának is csökkenhet a versenyképessége. Az Európai Unión belül azonban egyelőre egyetértés van atekintetben, hogy az európai értékrend szerves részeként az uniós polgárok alapjogainak és szabadságjogainak védelme nem kompromitálható.
Végül a szabályozás szempontjából az egyik kritikus kérdés mindig a szabályozás megfelelő időzítése. Vajon elterjedt-e már a mesterséges intelligencia alkalmazása annyira, hogy szükséges legyen a szabályozás? Vagy éppen ellenkezőleg, a jelenlegi szabályozás megfojtja az innovációt? Ződi Zsolt szerint egyértelműen túl korai a jelenlegi uniós szabályozás, amely számos praktikus jogalkalmazási problémát is felvet. Kása Ferenc szerint a jelenlegi szabályozás részletessége túl korai, egyelőre nem tudjuk, hogy hova fog fejlődni ez a technológia. Ugyanakkor Szappanyos Melinda (Nemzetközi Jogi Tanszék) szerint a részletes szabályozásra pont azért van már most is szükség, hogy a laikus felhasználók számára előremutatást adjon arra vonatkozóan, hogy mi a követendő magatartás. Hárs András (Nemzetközi Jogi Tanszék) szerint szintén nincs túl korán a mesterséges intelligencia szabályozása, az alapelvi szintű szabályozást meg kell tölteni tartalommal, és alkalmazható jogi fogalmakat kell alkotni. Véleményem szerint a technológiasemlegesség alapelvének értelmében a szabályozás nem gátolhatja az innovációt, ugyanakkor alapelvi szinten rögzíteni kell minden új technológiánál vagy társadalmi jelenségnél azokat a vívmányokat, ti. az emberi jogok védelmét, amelyeket az emberiség hosszú és véres történelme során kivívott magának és amely a civilizációnkat azzá teszi, ami.
Szerző: Dr. Horváth Valéria Eszter tanársegéd, NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszék
A TKP2021-NKTA-51 számú projekt az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.