Hagyományteremtő céllal rendezte meg a magyar közigazgatás legnagyobb szakmai rendezvényét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) és a Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK) Közigazgatás 2022 Konferencia címmel. A tisztviselők legnagyobb szakmai seregszemléjének az NKE Ludovika Campusa adott otthont október 14-én.
Az eseményen a kormányzati igazgatás vezetői, a kormánytisztviselői és a közigazgatási szakma képviselői, a közigazgatás oktatói, kutatói vitatták meg a 2010-ben indult közigazgatás-fejlesztés eredményeit és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó hosszú távú stratégiai tervezés feladatait.
„Az állam mint közszolgáltató intézmény feladata a jó közszolgáltatások megszervezése és biztosítása. Ugyanakkor nincs jó minőségű, a polgárokat jól szolgáló közszolgáltatás és közigazgatás jó közszolgálati képzés nélkül, Magyarországon jól működő Nemzeti Közszolgálati Egyetem nélkül” – mondta köszöntőbeszédében Fürjes Balázs. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese egyebek mellett beszélt az NKE megalakulásáról is. Elmondta: annak idején az egyetem létrejötte nem csupán egy zöldmezős beruházás volt, hanem tudatos befektetés a jövőbe.
A magyar közigazgatás legnagyobb szakmai rendezvényének nevezte az első közigazgatás konferenciát Deli Gergely és hangsúlyozta, közös cél, hogy a tanácskozás hagyományteremtővé váljon. Az NKE rektora kiemelte: méltóbb helyszínt aligha találhatott volna a rendezvény az NKE-nél, amely egy időben indult útnak a megyei kormányhivatalok újraszervezésével, az Alaptörvény elfogadásával és a közigazgatás reformjával. „A számvetés időszerű, hiszen a következő fejlesztési ciklus tervezéséhez látni kell a korábbi fejlesztések eredményeit, azok hatásait, a közigazgatás következő évtizedének fejlesztési tervezése pedig napirenden van. A közigazgatásban fenn kell tartani az előző évtized fejlődési dinamikáját és ennek tudatos tervezését ahhoz, hogy a magyar közszolgálat rezilienciája, a járványokat és más válsághelyzeteket kezelő képessége tovább erősödjön, végső soron Európa legjobban kormányzott, legélhetőbb és legbiztonságosabb országa legyünk!” – fogalmazott Deli Gergely.
„Magas szintű, külső és belső elvárásokhoz történő igazodás, valamint napi problémamegoldás gyorsan és szakszerűen” – e szavakkal jellemezte Palich Etelka a hazai közigazgatás helyzetét köszöntőjében. Az MKK elnöke hangsúlyozta: a konferencia lehetővé teszi, hogy megálljunk és magunknak is egyértelművé tegyük, a jogi és igazgatási keretek között és mögött emberek, sorsok, az életet alapjaiban megváltoztató következmények vannak. „A mai első közigazgatási konferenciát nemcsak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel közös együttműködésünk miatt, hanem tartalmában is a közigazgatási hagyományok ápolásának tekintem, amely a magyar kormánytisztviselői kar alapfeladatai egyike. Tehát a mai nap a hagyomány része, és úgy vélem, ez egy nagyon jó hagyomány!” – jelentette ki Palich Etelka.
„Egy ország versenyképességét a közszolgáltatás és a közigazgatás jelentősen befolyásolják” – hangsúlyozta Stumpf István a Mérlegen a kormányzati igazgatás: eredmények és kihívások című nyitóelőadásában. Az NKE kutatóprofesszora egyebek mellett arról is beszélt, hogy az elmúlt években milyen kihívásokkal kellett megküzdenie a kormányzatnak a kormányzati stabilitás kialakításától a szuverenitásvédelemig. Stumpf István megfogalmazta a sikeres állam ismérveit és definiálta tartópilléréit. Kifejtette, a jóléti állam koncepcióját módosítani kell, újra kell gondolni az állam szerepét, új államfelfogásra van szükség, amelyben karcsúbb, de hatékonyabb állam szerepel. Hozzátette: az állam újrafelfedezése és a statebuilding megindult a kormányzás visszavétele, az erős és stabil állam kialakítása, illetve a mediatizáción keresztüli perszonifikálódás tekintetében is.
„Az Európai Közigazgatási Tér olyan földrajzi terület, ahol magas fokú igazgatási integráció érvényesül” – fogalmazta meg Latorcai Csaba Az Európai Közigazgatási Tér, területfejlesztés és a magyar közigazgatás című előadásában. A Miniszterhelyettes egyebek mellett beszélt a hazai területfejlesztés megújításáról is, melynek eszközrendszerében erősebb térségi szemléletet tart szükségesnek. Hangsúlyozta, a fejlesztéspolitika tekintetében gazdaságfejlesztési zónákban gondolkodva az Európai Unió adta lehetőségekkel gazdálkodva nem szükséges megállni az ország határainál, hanem érdemes újraépíteni az egykori természeti-gazdasági kapcsolatokat, mellyel a most perifériának minősülő területek újra központivá válhatnak, és az ott élők életminősége radikálisan megváltozhat.
„A közigazgatás a legnagyobb állami szervezetrendszerként alapvetően határozza meg az állam működését” – fogalmazta meg Szeiler Orsolya A kormányzati igazgatás megújult személyi gazdálkodása című előadásában, majd Magyary Zoltánt idézve hozzátette, „A közigazgatás az állam adminisztrációja.” A Miniszterelnöki Kormányiroda helyettes államtitkára kiemelte: a közigazgatás elsődleges feladata a haza szolgálata, az ország működőképességének garantálása, mindazonáltal a működési követelmény mellett fontos követelmény lett az átlátható közigazgatás. Szeiler Orsolya beszélt arról is, hogy a közigazgatási szakemberállománynak milyen feltételrendszernek kell megfelelnie. Elmondta, mind a területi közigazgatás: a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mind pedig a központi közigazgatás: a minisztériumok és más központi szervek stabil és hatékony szereplői a magyar államigazgatási szervezetrendszernek.
„A Kormányablakban találkozik az állampolgár a közigazgatással, illetve a területi közigazgatás teljes rendszerével” – emelte ki Domokos Péter a Kormányzati közigazgatás-fejlesztés és minőségpolitika eredményei és kihívásai című előadásában. A Miniszterelnökség politikai tanácsadója egyebek mellett beszélt a Kormányablak-hálózat folyamatos fejlesztéséről, bővítéséről, a jelenleg elérhető 314 világszínvonalon működő integrált kormányzati ügyfélszolgálat, azaz kormányablak szolgáltatásai köréről, valamint a mobilizált kormányablak ügyfélszolgálatok, azaz kormányablak buszok feladatköréről is. Domokos Péter kiemelte a (jelen és) jövő közigazgatásának legfontosabb ismérveit: alkalmazkodás és proaktivitás, fenntarthatóság, digitalizáció, valamint adatvezérelt igazgatás a szakrendszerek közötti együttműködéssel. Hozzátette: a legfontosabb a humántényező az ember, aki a rendszert működteti, ezért kiemelt jelentősége van az ügyintézők (tovább)képzésének és az utánpótlás biztosításának.
A megyei kormányhivatalok elmúlt és következő tíz évéről szóló panelbeszélgetésben Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal főispánja, Szabó Sándor, a Nógrád Megyei Kormányhivatal főispánja és Tarnai Richárd, a Pest Megyei Kormányhivatal főispánja osztották meg tapasztalataikat a közönséggel. A beszélgetést Kis Norbert, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának (ÁNTK) professzora moderálta. A diskurzus során kiderült, bár hazánk 19 megyéje eltérő természeti-, történelmi-, társadalmi-, gazdasági paraméterrel rendelkezik, az állampolgárok a főispánokra és a kormányhivatalokra minden probléma megoldásában számíthatnak. A hazai kormánymegbízottak új elnevezésével tartalmi, szakmai változás nem történt, a rendszer stabilitása nem változott, a főispánok ugyanazt a feladatkört látják el, mint 2022 nyara előtt kormánymegbízottként. „Vannak hasonló feladataink, de a megyék eleve elrendelt különbségei rányomják a bélyegét mindenre, ezáltal minden főispánnak alkalmazkodnia kell saját megyéjének sajátosságaihoz. A kormányhivatal nem cél, hanem eszköz, tudjuk hol a helyünk, és nem felejtjük el, az állam szervezése és működtetése a feladatunk” – hangzott el a panelbeszélgetésben.
Az Integritás Hatóság mint autonóm államigazgatási szerv feladatairól beszélt Dargay Eszter az Integritás és antikorrupció a közigazgatásban című előadásában. A Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta, az Integritás Hatóság az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos csalás, összeférhetetlenség, korrupció vagy más jogsértés kivizsgálása érdekében jött létre, működéséről a 2022. évi XXVII. törvény rendelkezik, mely 2022. november 30-án lép hatályba. Legfőbb döntéshozó szerve az elnökből és az elnökhelyettesekből álló Igazgatóság, amely évente beszámol az Országgyűlésnek. A jogszabály rendelkezik az ún. Korrupcióellenes Munkacsoport működéséről is. A Munkacsoport az Integritás Hatóság független elemző, javaslattevő, véleményező és döntéselőkészítő szerve. Megvizsgálja az érvényben lévő korrupcióellenes intézkedéseket, javaslatokat tehet újabbakra, és évente készít jelentést a kockázatokról. Mindezekről a www.korrupciomegelozes.kormany.hu oldalon tájékozódhatnak az érdeklődők.
A Magyar Kormánytisztviselői Kar a szervezeti kultúra kialakításában játszott szerepéről beszélt Palich Etelka A tisztviselői kar kultúrája című előadásában. Az MKK elnöke elmondta, ennek kialakításában egyik legfontosabb eszköz a Hivatásetikai Kódex, mely szabályozza az egységes elvárásrendszert és szervezeti rendszert. „A szervezeti kultúrát leginkább a kohézió megteremtése és a vezetők példamutatása alakítja” – hangsúlyozta az MKK elnöke, majd utalt rá, ez utóbbi tényezőt elsődleges feladatnak tekinti. „Fontos, hogy a vezető kollégái számára motiváló legyen, iránta elvárt követelmény a szakmaiság, a szakmai támogatás, azaz segítség a szakmai feladat ellátásban”. Palich Etelka kifejtette: az etikai normáknak való megfelelés adja az erős szervezeti kultúrát, az értékközösséget. Mindezek eredménye pedig a támogató szervezet, amelynek alapja a bizalom, ahol egyértelműek az elvárások, amelyek mindenkire egyformán vonatkoznak.
„Tíz éve látja el a közigazgatási továbbképzési feladatokat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem” – hangsúlyozta Klotz Balázs a Közszolgálati továbbképzés az NKE-n című előadásában. Az NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézetének igazgatója ismertette az intézeti működés tekintetében azt a négy elemet, amely a tudatos építkezést, illetve az egyéni fejlesztési igényeket szolgáló programok, korszerű tanulási eszközök és fejlesztő környezet biztosítását szolgálja: digitalizáció, innováció, motiváció, minőség. Klotz Balázs hangsúlyozta a vezetőképzésben való önfejlesztési lehetőségeket és az egyetem Közszolgálati Tudásportálja forrásanyagainak jelentőségét. A következő tíz év feladatait a következőkben foglalta össze: saját tanulási motiváció felébresztése és fenntartása, mesterséges intelligenciával támogatott perszonalizáció, a közösségi tanulás fontosságának tudatosítása, valamint szemléletformálás, értékorientáció.
„A magyarok bízhatnak a közigazgatásban, a kormányhivatalokban, a főispánokban. A közigazgatásban az elmúlt tíz évben egy olyan bizalmi tőke halmozódott fel, amelyre a nagy nehézségek idején is lehet támaszkodni” – foglalta össze zárszavában Kis Norbert, az ÁNTK professzora, aki az október 14-i konferencia megrendezését hagyományteremtő céllal kezdeményezte és szorgalmazta.
A rendezvény a Fenntartható biztonság és társadalmi környezet című, TKP2020-NKA-09 számú projekt keretében jött létre. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Tématerületi Kiválósági Program 2020 program finanszírozásában valósul meg.
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes