A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) nemzetközi biztonság- és védelempolitikai szak 25. évfordulójáról ünnepséggel egybekötött konferenciával emlékeztek meg a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének (NBTT) szervezésében november 24-én a Ludovika Főépület Zrínyi Miklós Termében.
„Nem túlzás azt állítani, hogy egyetemünk egyik legsikeresebb képzése ma, 2022-ben a huszonöt éves biztonság- és védelempolitikai szak. Már megalapítása is úttörőnek számított a tekintetben, hogy a civil-katonai együttműködés akkor még gyerekcipőben járó gondolatának az egyik első, és egyben legfontosabb építőkörének lerakását jelentette, azóta pedig igazolta, hogy a máig változatlan alapokra bizony lehet és kell is építeni” – fogalmazott a HHK dékánja. Pohl Árpád dandártábornok ismertette: a szakot, amely kiállta az idő próbáját, magas felvételi ponthatárok jellemzik, tehát csak a legjobbaknak van esélye biztonság- és védelempolitika szakos hallgatóvá válni, de ők lesznek azok, akik egyetemi éveik után, a megszerzett magas szintű tudásukat a hazai közigazgatásban, az akadémiai szférában vagy nemzetközi szervezeteknél kamatoztatni tudják.
„A katonai felsőoktatásban a szak létrehozásának célja a civil kontroll, azaz a fegyveres erők feletti demokratikus és civil ellenőrzés elveinek és gyakorlatának megjelenítésére képes szakemberek képzése volt” – mondta nyitóbeszédében az NBTT tanszékvezetője. Molnár Anna egyetemi tanár egyebek mellett ismertette az 1997-ben, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen (ZMNE) alapított szak történetének legfontosabb mérföldköveit, melynek megalapítását a rendszerváltást követő demokratikus átalakulás és az euroatlanti integrációra való felkeszülés tette szükségessé. 2005-ben az eredetileg osztatlan szak kettévált BSc és MSc szakokra, neve 2015-ben egészült ki a nemzetközi jelzővel, majd egy 2019-es kormányrendelet változtatta ezt meg, és vezette be a BA és MA elnevezéseket. A szak és a belőle létrejövő képzések alapítása és későbbi fejlesztése a megrendelő, azaz elsősorban a Honvédelmi Minisztérium (HM) igényei szerint történt. A képzést a NBTT és jogelődjei gondozták, szakfelelősei Matus János professzor, Gazdag Ferenc professzor és Szenes Zoltán professzor. „A szak egyedi jellegét a biztonság- és védelempolitikai elvek, a hadászat, a katonai stratégia, a hadtudomány általános elméletével, a stratégiai tanulmányokkal kapcsolatos munka szervezése, vezetése, oktatása adják” – emelte ki Molnár Anna tanszékvezető.
Az ünnepség első részében a fenntartó képviselői és a szak alapítói foglalták össze az elmúlt huszonöt évet a Nemzetközi biztonság- és védelempolitika című kerekasztal-beszélgetésben.
„A honvédelem ügye hazánkban, speciális geopolitikai helyzetünknél fogva, békeidőben is prioritást élvez” – mondta Hajnik László. A HM védelempolitikáért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett elmondta: az elmúlt évekre jellemző, jelenleg is tartó komoly kihívásokat nem lehet rutinból, a meglévő sémák szerint megoldani, az egyik legfontosabb képesség a jelenségekre való gyors reagálás. A mai védelempolitikusok feladata ennek megfelelően szerteágazó, összetett, embert próbáló, ugyanakkor felemelő – fogalmazott Hajnik László.
„A békéhez is erő kell!” – hívta fel a figyelmet Zsiga Tamás László. A HM humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára kiemelte, a szak negyed évszázados fennállása is bizonyítja, az NKE a biztos jövő egyeteme, a képzés a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó civil szakemberek utánpótlását biztosítja. „Minden ember annyit ér, amennyit a köz javára tesz” – idézte beszédében Baross Gábort Zsiga Tamás László.
„A szak híd az egyetemi karok és szakok között” – fogalmazott Szenes Zoltán nyá. vezérezredes. Az NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék professzora beszélt egyebek mellett a ZMNE-en 1997 szeptemberében induló képzést előkészítő HM döntésről, a jogi feltételrendszer megteremtéséről és a nemzetközi követelmények szerinti oktatás kialakításáról. Huszonöt év távlatában, a képzés megszületésével kapcsolatban Szenes Zoltán nyá. vezérezredes hozzátette: az idő bebizonyította, jó döntés született, kijelenthetjük: Finis coronat opus, azaz a végeredmény koronázza meg a művet.
„Két asztal, két szék és egy telefon állt rendelkezésünkre huszonöt évvel ezelőtt” – emlékezett vissza Matus János professzor. A Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék egyik alapítója és első tanszékvezetője bepillantást engedett a szak megalakulásának első lépéseibe, és abba a szakmai együttműködésbe, amely közte és Ruppert József alezredes között jött létre. Ruppert József képviselte a katonai nézeteket és szervezte meg az oktatást, míg Matus János a civil nézeteket képviselte és kidolgozta a tematikát. Az MTA professzora ismertette azokat a HM által meghatározott arányokat is, melyek kis eltéréssel, de ma is jellemzik a képzést: 60% a biztonságpolitikai szaktárgyak aránya, 30% és általános műveltséggel összefüggő történelmi, filozófiai, pszichológiai és matematikai alapokat biztosító tárgyak aránya, és 10% a katonai szaktárgyak aránya.
„A biztonságpolitika multidiszciplináris tudomány, egyaránt tartozik a had-, politika- és államtudományok témakörébe” – mondta Gazdag Ferenc egyetemi tanár. Az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) professzora beszélt az egyetem legerősebb, unikális, elit szakjának számító képzés fejlődéséről és a további működtetéshez szükséges feladatokról. Ismertette, milyen ismeretekkel és lehetőségekkel szolgál a szak a katonai szférán túl annak elvégzői számára.
„A biztonságpolitika területén nincs szükség tömeges képzésre, nem kell mindenkinek értenie hozzá, de aki ért hozzá, az tegye mindezt magas színvonalon” – hangsúlyozta Tálas Péter. Az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének (SVKI) vezetője egyebek mellett arról is beszélt, hogy az SVKI tevékenységét a HM háttérintézményeként is meg lehet fogalmazni.
Ezt követően a Témakerületi Kiválósági Program (TKP) keretében Európai stratégiai autonómia és Magyarország címmel tartottak konferenciát, melyen beszámoltak az eddigi, az oktatás alapját képező kutatási eredményekről a Molnár Anna tanszékvezető, egyetemi tanár által vezetett az Európai stratégiai autonómia és Magyarország hederőreformja nevű kutatócsoport résztvevői. A tanácskozást Stepper Péter, az NKE HHK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék adjunktusa moderálta.
Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájához való magyar hozzájárulásról, műveleti szerepvállalásról, és a harccsoportok releváns kérdéseiről beszélt Csiki Varga Tamás, az NKE EJKK SVKI tudományos főmunkatársa.
Nemzeti és európai szuverenitásról, nacionalizmusról, nemzetállamokról, valamint az erőforrások feletti hatalomról beszélt Horváth Katalin, a HM Védelempolitikai Főosztály Fejlesztés-stratégiai Osztály osztályvezetője.
Új világrend születéséről, a nemzetközi rend fogalmáról és a megváltozott nemzetközi környezet okozta változásokról beszélt Rada Péter, az NKE ÁNTK egyetemi docense.
Az európai stratégiai autonómiával kapcsolatos űrpolitikáról, az új űrversenyről és a geopolitikai feszültségekről beszélt Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE EJKK Világűrjog és Politika Kutatóintézet (VPKI) intézetvezetője, az ÁNTK tanszékvezető egyetemi docense
Végezetül kiberbiztonságról, a digitális szuverenitás témaköréről, valamint az EU digitális startégiai autonómiájáról beszélt Molnár Dóra, az NKE HHK NBTT egyetemi adjunktusa.