2022. december 14-én, a Ludovika Campus Szárnyépület John Lukacs Társalgójában került sor az NKE EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézet idén szeptemberben elnyert OTKA-pályázatának nyilvános bemutatójára.
Először Hörcher Ferenc kutatóprofesszor, az NKE EJKK PÁK intézetvezetője, a projekt vezető kutatója köszöntötte a megjelenteket, és felvezető előadásában ismertette a 2022. szeptember 1. és 2024. augusztus 31. közötti időszakra vonatkozó közel 6,5 millió Ft keretösszegű, a K 143251 azonosítószámú projekt keretében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, az NKFI Hivatal által kibocsátott Támogatói Okirat alapján megvalósuló kutatás adminisztratív részleteit, majd rátért a kutatás előzményeinek, módszertani alapjainak és fogalomtörténeti kérdésfelvetéseinek bemutatására.
A kutatás központi kérdésfelvetése a politika és a politikai fogalmi megkülönböztetésére irányul, és a felhasznált elsődleges módszertani források között a német és angol politikatudomány olyan klasszikusai mellett, mint Carl Schmitt, Michael Oakeshott és Hannah Arendt, a magyar Bence György írásai is fontos szerephez jutnak a vizsgálódás elméleti premisszáinak meghatározásában. A vizsgálat bázisát az 1500 és 2000 közötti bevett magyar történeti paradigmák és lehetséges metszetek képezik, melyek intézményelvű és ágens központú megközelítéssel egyaránt vizsgálhatók, és az esettanulmány-alapú kutatás várható hozadéka új megvilágításba helyezheti a korábban ebből a nézőpontból még nem vizsgált történeti anyagot, de az elméletet magát is finomíthatja. A politikai jelentése is két irányból közelíthető meg, a szerint, hogy a hatalom gyakorlását vagy pedig a közérdek előmozdítását tekintjük-e a politika végső kérdésének. A két eltérő felfogás szorosan összefügg a két szélső pólust képviselő Arisztotelész és Machiavelli recepciójával, melynek során a kora újkor időszakában kikristályosodott a politika fogalmának összetett jelentésmezeje. A projekt keretében magyar és angol nyelvű publikációik is fognak készülni, így a kutatási eredmények nem csak a hazai, hanem a nemzetközi tudományos közösség számára is láthatóak lesznek.
A vezető kutató után a projekt résztvevői ismertették saját résztémáikat. Balázs Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, a projekt szenior kutatója a politikum és a rendkívüli állapot, sőt a diktatúra fogalmát vizsgálja meg egyes 19‒20. századi magyar politikai gondolkodók (Széchenyi István, Kornis Gyula, Kolnai Aurél) írásaiban, és arra a kérdésre keresi a választ, hogy a politikai vezetőnek mi a tulajdonképpeni viszonya a politikához.
Petneházi Gábor, az NKE EJKK PÁK tudományos főmunkatársa a politikai irodalom és a politikai gondolkodás összefüggéseit kutatja a kora újkori Magyarország és Erdély területén. Vizsgálatának fókuszában az 1570‒1600 közötti időszak magyar „politique”-nek is tekinthető értelmiségi elit, az ún. „filozófus urak” törekvései állnak. Legkiemelkedőbb képviselőjük Kovacsóczy Farkas erdélyi kancellár volt, céljuk egy konszenzusos Magyarország-kép kialakítása lett volna, azonban a háborúpártiak nyomására Báthory Zsigmond fejedelem 1594-ben kivégeztette őket.
Smrcz Ádám, az NKE EJKK PÁK tudományos segédmunkatársa az „oikonómia” és „a politikai” fogalmai megjelenésmódjainak feltérképezésére tesz kísérletet a magyar politikai eszmetörténetben. A „politikai gazdaságtan” diszciplínájának létrejötte és feloldódása más tudományterületeken Antoine de Montchrestien traktátusától Alfred Marshall Principles of Economics című 1890-ben megjelent művéig a magyar közgazdasági gondolkodásban is leképeződött (pl. Kautz Gyula), de az ehhez kapcsolódó szövegkorpuszt mindeddig még nem vizsgálták meg a politikai szemszögéből, így a jelen vizsgálat újszerű nézőpontból közelíti meg azt.
Kovács Eszter, az NKE EJKK PÁK tudományos segédmunkatársa a projekt keretében Montesquieu magyar recepciójában vizsgálja meg a politikai fogalmának értelmezési lehetőségeit. Bár maga Montesquieu nem használta a politikai fogalmát, ezt a területet érinti műveiben a politikai berendezkedés vizsgálata, és viták tárgyát képező vezérelv-elmélete is. A 20. század elejétől több munka foglalkozott Montesquieu magyarországi fogadtatásával, azonban az utóbbi évtizedben megnövekedett kereshető digitalizált anyag lehetőséget nyújthat a korábbiakhoz képest mennyiségileg és a vizsgálati szempont tekintetében is új következtetések levonására a distant és a close reading módszerének egymást kiegészítő alkalmazásával. A recepciótörténet új eleme lehet a Felső Magyarországi Minerva egy korai szerzője, Concha Győző, báró Kemény Gábor és báró Eötvös József is.
Tóth Kálmán, az NKE EJKK PÁK tudományos munkatársa Gorove István 19. századi magyar politikus és író munkásságában tesz kísérletet a politika fogalmának értelmezésére. A szűkebb történész szakmán kívül napjainkra majdnem teljesen elfeledett Gorove pályafutásának vázlatos bemutatása után Tóth a Nyugot. Utazás külföldön című 1844-ben megjelent útleírás Gorove angliai tartózkodását bemutató részei alapján ismertette a politikai fogalmának a szöveg alapján rekonstruálható tartalmát. Az eddigi kutatási eredmények alapján láthatóvá vált, hogy a klasszikus liberális politikai gondolkodó Gorove számára a gazdasági és társadalmi modernizáció kérdései a közjó mint végcél vonatkozásában a politikai lényeges elemét képezték.
Pócza Kálmán, az NKE EJKK PÁK tudományos főmunkatársa, a projekt szenior kutatója a politikai fogalmának értelmezési lehetőségeit vizsgálja meg a 19. és 20. századi magyar politikai gondolkodásban. A kutatás során Gyulai Attila, az intézet korábbi kutatójának bevonásával sor kerül Carl Schmitt magyarországi recepciójának átfogó feltárására a 20. század elejétől a rendszerváltozás utáni évtizedig.
Nyirkos Tamás, az NKE EJKK PÁK tudományos munkatársa a politikai teológia és a politikai vallások problémáját kutatja magyar és európai kontextusban, és a pályázathoz kapcsolódóan ezen a területen vizsgálja meg a politikai fogalmának jelentését. Carl Schmitt és Eric Voegelin felfogásában a vizsgált fogalmakban a politikai jelző egyaránt annak szekuláris, evilági mivoltára utal, tehát mindkét kifejezés tulajdonképpen oximoron, bár használatuk az antikvitásra, illetve a 17. század elejére nyúlik vissza Schmitt és Voegelin felfogásától eltérő jelentésben. A magyar eszmetörténetben a két kifejezés ritkán kerül elő, viszont a politikai teológia napjainkig tetten érhető folyamatos gyakorlatnak tekinthető, melynek alátámasztására már el is készült Nyirkosnak egy Q1-es folyóirathoz leadott tanulmánya.
A projektbemutató Hörcher Ferenc záró gondolataival fejeződött be, aki felhívta a résztvevők és érdeklődők figyelmét az intézeti honlapon nyíló OTKA-kutatási alrovatra és az intézeti OTKA-szemináriumsorozatra, amelyek lehetőséget nyújtanak a projekt kutatási eredményeinek nyomon követésére, végül pedig köszönetet mondott a kutatást lehetővé tevő egyetemen belüli támogatóknak és az OTKÁ-t működtető NKFIH-nak.