Az NKE RTK Bevándorlási, illetve a Terrorelhárítási Tanszéke december közepén közös szakmai és tudományos konferenciát rendezett „Új típusú globális kihívások – migráció és terrorizmus” címmel.
A konferencia elméleti megalapozását a TEK Tanszék által sikerrel megpályázott Tématerületi Kiválósági Program (TKP-NVA-18) „Várható kihívások a terrorizmus és a terrorelhárítás területén a XXI. században” című alprojektje tette lehetővé. A cél egy olyan hazai alapkutatás végrehajtása volt, amely megteremti a terrorizmus kutatás és terrorelhárítás tudományterületének alapjait, figyelembe veszi a hazai nemzetbiztonsági specialitásokat, és aktuális, valamint releváns válaszokat nyújt a terület kiemelt elméleti és gyakorlati problémáira. E tematika mentén ismerhették meg a résztvevők a kérdéskört különböző nézőpontokból a meghívott előadók, a Bevándorlási Tanszék, valamint a TEK Tanszék projektben részt vevő munkatársai által. Kovács Gábor r. vezérőrnagy, az RTK dékánjának köszöntője után Dezső Tamás egyetemi tanár, a Migrációkutató Intézet főigazgatójának előadása hangzott el, amelyben egy átfogó képet adott a világ fejlődő régióinak demográfiai helyzetéről, a leginkább az afrikai kontinenst érintő népességrobbanásról, a muszlim világ társadalmi problémáiról, és arról, hogy mindezek hatására az Európai Uniót és benne Magyarországot várhatóan milyen kihívások érik a következő évtizedekben. Szabó Zoltán, a Terrorelhárítási Központ munkatársa a 2015 óta Európában elkövetett terrorcselekmények hátterét mutatta be, kiemelve az Iszlám Állam bukása után Európába visszatérő terroristák jelentette kockázatot, és az európai országok eljárásait ebben a kérdésben. Bár a terrorcselekmények elkövetőinek motivációja változó, az nem feltétlenül kötődik valláshoz vagy akár a nemzetközi vándorláshoz. Kimutatható, hogy a fogadó társadalomba való beilleszkedésben sikertelen másodgenerációs migránsok szignifikáns kockázatot jelentenek. Vajkai Edina r. százados, a Bevándorlási Tanszék tanársegédje előadásában Franciaország példáján mutatta be a bevándorlók integrációjának nehézségeit, illetve a migrációs háttérrel rendelkező francia állampolgárok okozta biztonsági kihívásokat. Mágó Barbara r. őrnagy, mesteroktató a „Terrorizmus elleni küzdelem az állampolgársági igazgatásban” c. előadásában az állampolgárság megszerzésének útjáról, illetve visszavonásának lehetőségeiről szólt. Jáger Kristóf r. alezredes, az OIF Idegenrendészeti Igazgatóság Kényszerintézkedési és Kiutaztatási Osztályának vezetője a magyar idegenrendészeti hatóság fellépéséről beszélt az új típusú biztonsági kihívásokkal szemben, amely az OIF gyakorlatában nem kifejezetten a terrorizmus elleni küzdelmet jelenti. Elmondta, hogy sokszor az elhúzódó büntetőeljárás akadályozza az akár csak kisebb súlyú bűncselekményt elkövető külföldi eltávolítását Magyarországról, ami miatt a szabályozáson mihamarabb változtatni szükséges.
A délutáni blokkban a Terrorelhárítási Tanszék munkatársai vázolták fel az elmúlt időszakban végzett kutatásaik eredményeit, így Laufer Balázs nb. alezredes, tanársegéd a globális éghajlatváltozás és a terrorizmus összefüggéseiről beszélt. Bács Zoltán György ny. alezredes, adjunktus a bevándorlás és a migráció kérdéskörét konzuli szempontból értékelte, elsősorban az elmúlt évtizedek alatt felhalmozott gyakorlati tapasztalatait bemutatva. Rémai Dániel, a Terrorelhárítási Tanszék vezetője pedig „A külföldi és visszatérő harcosok versenye a társadalmi jelzőrendszerekkel” témában tartott előadást.
Tekintve, hogy a migrációval összefüggő biztonsági problémák a tudományos, politikai és társadalmi diskurzus központi kérdései, számos új kutatási eredmény is születik a témában, amelyeket a két tanszék munkatársai a jövőben újabb konferenciák keretében kívánják feldolgozni.