Tíz éves a hazai integritásirányítási rendszer. A jubileum alkalmából szakmai napot tartottak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE), amelynek keretein belül a résztvevők tájékoztatást kaptak az NKE „Kapacitásfejlesztés és szemléletformálás a korrupciós esetek nagyobb arányú felderítése, illetve megelőzése érdekében” című, KÖFOP-2.2.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú projektjéhez kapcsolódó fejlesztésekről, legújabb szakmai eredményekről, valamint a 2013-ban indult integritásirányítási rendszer működésének tapasztalatairól. Az ünnepélyes eseményt Klotz Péter, a projekt szakmai vezető helyettese, az NKE egyetemi adjunktusa moderálta az NKE Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében április 12-én.
„Jubileumi eseménynek lehetünk tanúi, tíz éve jött létre a korrupció elleni fellépés keretében az új kockázatelemzési rendszer” – hangsúlyozta köszöntőjében Kovács Gábor r. vezérőrnagy, a projekt szakmai vezetője. Az NKE Rendészettudományi Karának (RTK) dékánja kiemelte: „Az NKE elkötelezett a közszféra integritásának létrehozásában és megerősítésében, sőt, az ezzel kapcsolatos szakemberek és vezetők képzése is – modern eszközökkel és értékalapú ösztönző rendszerrel – intézményünkben történik.”
„Tudom, hogy nincs tökéletesség a földön. És elfogadni bizonyos értelemben a tökéletlent, ami mindennek ellenére a tökéletesség felé visz minket - ez a maximum” – idézte Pilinszky Jánost Dargay Eszter Az integritásirányítási rendszer jogi keretei című előadásában. A Belügyminisztérium (BM) helyettes államtitkára elmondta: „Az integritás a hatékony közszolgálat jellemzője és nélkülözhetetlen eleme, ugyanakkor az integritásirányítás nem értelmezhető annak tágabb kontextusa nélkül. A jogi szabályozás a fundamentum, de esetünkben hatványozottan igaz, hogy a fókusz a végrehajtókon, az emberen, a tisztviselőn van. A jogalkotó törvénnyel is megerősítette, és a kormányzati szolgálati jogviszony integráns elemévé tette az etikai felelősséget.”
„Hisszük, hogy a békés és felemelő jövő csakis tisztességre és kölcsönös bizalomra épülhet” – fogalmazta meg az Integritás Hatóság credoját Mehlhoffer Tamás Az Integritás Hatóság bemutatása című előadásában. Az Integritás Hatóság kommunikációs vezetője elmondta: „Az intézmény létrejöttét a 2022. évi XXVII. törvény – az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről – alapozta meg, amelynek értelmében az Integritás Hatóság a magyar Országgyűlés által létrehozott autonóm intézmény, tevékenységéről a parlamentnek és az Európai Bizottságnak számol be. Feladata az európai uniós támogatások szabályszerű felhasználásának ellenőrzése, beleértve a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezeteket is.”
„Az Állami Számvevőszék több mint 150 éve létező intézmény, ugyanakkor új struktúra jellemzi” – mutatott rá Szele Tamás Az integritásirányítási rendszer helye és szerepe az államháztartási kontrollok között című előadásában. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Államháztartáson Kívüli Szervezeteket Ellenőrző Igazgatóságának igazgatóhelyettese elmondta, hogy az ÁSZ nem a kormányzat része, minden más szervezettől függetlenül működik, ellenőriz, különleges jogállással és különleges hatáskörrel rendelkezik. Tevékenységéről éves beszámolási kötelezettsége van az országgyűlés felé, annak alárendelten, új stratégiával, új struktúrában, új etikai kódexszel szigorú minőségbiztosítás alkalmazásával, adatalapú ellenőrzéssel és kockázatelemzéssel működik.
„Az Európai Bizottság felé tett intézményi vállalások egyikeként – az audit- és ellenőrzési mechanizmusok megerősítése az uniós támogatás megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében – jött létre a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság” (BEII) – fogalmazta meg Karácsoni-Pej Melinda A Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság bemutatására és küldetése című előadásában. A Miniszterelnökség belső ellenőrzési és integritás igazgatója elmondta: „A BEII széles körű tevékenységével erősíti azokat az audit és ellenőrzési mechanizmusokat, amelyek biztosítják az európai uniós támogatások szabályos felhasználását, az EU pénzügyi érdekeinek védelmét az összeférhetetlenségi helyzetek kialakulásának elkerülését, kezelését; mindezek mellett az intézményrendszer működésének rendszeres felülvizsgálatával csalás és korrupcióellenes lépéseket tesz.”
„Tíz év alatt a kontaktusos vizsgálatok kizárólag 5,9 %-a zárult feljelentéssel” – emelte ki hazánk korrupciót jellemző eredményét Váradi Piroska r. ezredes Az integritásirányítási rendszer működése a Nemzeti Védelmi Szolgálat tapasztalatai alapján című előadásában. A Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztály főosztályvezetője egyebek mellett tájékoztatott a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjáról (2012-2014), a Nemzeti Korrupcióellenes Programról (2015-2018), a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiáról (2020-2022) és a Nemzeti Korrupcióellenes Programról (2023) is. Váradi Piroska r. ezredes egyebek mellett elmondta: „Az integritásirányítási rendszer fő aktorai Magyarországon a Nemzeti Védelmi Szolgálat mellett: a törvényhozás, a kormányzat, a közszféra intézményei, a rendőrség, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a bíróság és az ügyészség.”
A 2023. június 30-án záruló projekt kapcsán Klotz Péter, a projekt szakmai vezető helyettese a projekt legfontosabb ismérveit tárta elénk Az integritásirányítási rendszer támogatása képzési és tudományos eszközökkel a KÖFOP-2.2.3 projekt keretében című előadásában. Az NKE egyetemi adjunktusa elmondta, hogy a megvalósítás 2016.08.12-án kezdődött, a projekt szakmai vezetője az NKE RTK dékánja, Kovács Gábor r. vezérőrnagy, konzorciumvezetője a Nemzeti Védelmi Szolgálat, a konzorciumi tagok között szerepel az NKE is. Klotz Péter egyebek mellett felhívta a figyelmet az Integritás Hatóság integritáskockázat-értékelésére: „… a közszférát, illetve azon belül a közbeszerzések terén dolgozó munkatársakat érintő képzési és továbbképzési rendszerben szerepet kap az etikai, integritási, csalásmegelőzési és korrupcióellenes oktatás. A rendelkezésre álló információk és az interjúalanyok véleménye szerint ugyanakkor ezen témakörökhöz kapcsolódó rendszeres, illetve kötelező oktatásban résztvevők köre továbbra sem kellően tág, ezért szükséges a képzési rendszer áttekintése és bővítése, a jelenlegi oktatási kapacitások hatékonyabb kihasználása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében.”
„A közigazgatási rendszer átalakításának folyamatában a koordináltabb, olcsóbb és legfőképp ügyfélközpontú területi közigazgatás megvalósításának letéteményesei a 2011. január 1-jével megalakuló Kormányhivatalok. Az átalakítás célja a szervezetrendszer költségtakarékos racionalizálása mellett, a valódi ügyfélbarát közigazgatás megteremtése, az eljárási szabályok egyszerűsítése” – idézte Tarnai Richardot, Pest Vármegye főispánját Dobos Csaba az Integritásirányítási rendszer bevezetésének tapasztalatai a Pest Vármegyei Kormányhivatalban című előadásában. A Pest Vármegyei Kormányhivatal integritás tanácsadója elmondta: „Az integritást a szabályos működés kemény kontrolljának, az etikus működés lágy kontrolljának, valamint a szervezeti kompetenciák vegyes kontrolljának korrupciómentes összessége adja.”
Szöveg: Páhy Anna
Fotó: Szilágyi Dénes