A mesterséges intelligencia (MI) emberi jogokra gyakorolt hatását kívánta vizsgálni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Állam és Nemzetközi Tudományok Kar (ÁNTK) Nemzetközi Jogi Tanszéke által szervezett workshop, amelyet a Ludovika Szárnyépületben tartottak április 26-án. Az előadók gyakorlati kérdések felvetésével fejtegették, felkészültek-e a nemzetközi bíróságok a MI által okozott emberi jogi jogsértésekre.
A workshop első felében Szappanyos Melinda, az NKE ÁNTK Nemzetközi Jogi Tanszékének adjunktusa saját kutatását részletezve tett kísérletet arra, hogy bemutassa az emberi jogok érvényesülést az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) gyakorlatában. Bevezetőjében úgy fogalmazott: a nemzetközi jog nagyon lassan fejlődő jogág és nem képes arra, hogy előre szabályozza különféle magatartásformák következményeit, ezért csak utólag tud reagálni. Kifejtette: először szeretett volna megalkotni egy általános definíciót arra, mi az a mesterséges intelligencia, de arra a következtetésre jutott, hogy ilyet kevéssé lehet találni, ezért inkább gyakorlati oldalról közelítette meg a kérdést.
Az adjunktus kitért arra, hogy az EJEB gyakorlatából a 8. cikkel kapcsolatos eseteket vizsgálta, amely a magán- és családi élet tiszteletben tartásával foglalkozik, így mindössze öt esetet talált, ahol az emberi jogok sérülhettek. Ezután megnézte a HODOC adatbázist is, amely az összes EJEB-s ítéletet tartalmazza – tette hozzá, hangsúlyozva: a mesterséges intelligencia kifejezést ezek nem tartalmazták, de többször utaltak az adatvédelemre olyan esetekkel kapcsolatban, amikor csoportokat figyeltek meg. Szappanyos Melinda mindezekből arra következtetett, hogy nem egyértelmű, hol a határ az adatbázisok és a mesterséges intelligencia között, mert mindkettő inkább eszköz a hatóságok kezében. Elvileg bármelyik emberi jogot veszélyeztetheti a mesterséges intelligencia, de erre még nincs példa, vagy a strasbourgi bíróság nem találkozott még ilyennel – fejtette ki, leszögezve: amíg nem a mesterséges intelligencia hoz ítéletet, addig nincs nagy probléma. Okfejtését szakdolgozati példával támasztotta alá. Szerinte ugyanis felmerül a kérdés, ha egy hallgatóról azt állítja egy szoftver, hogy a mesterséges intelligencia írta a dolgozatát, esetleg plagizált, azt el lehet-e hinni, sérül-e ilyenkor a hallgató emberi joga, vagy sem.
Az esemény második részében Diósi Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara Nemzetközi Jog Tanszékének tanársegéde a mesterséges intelligencia közigazgatásra gyakorolt veszélyeiről, illetve az Európai Bizottság MI-vel kapcsolatos rendelettervezetéről beszélt.
Emlékeztetett: az elmúlt egy évtizedben a MI hozzájárult ahhoz, hogy a közigazgatás olcsóbbá, modernebbé váljon, a hétköznapi adminisztratív folyamatok automatizálása pedig megkönnyíti az állampolgári részvételt. Az MI alkalmas a szociális ellátórendszerek jobbá tételére, segíti az adóhatóságokat az állampolgárok adóelkerülési gyakorlatának azonosításában, valamint a vezetőket az adatvezérelt szakpolitikai stratégiák megalkotásában és a kockázatkezelésben – részletezte. Hozzátette: hasznosak egyebek mellett a nagy adattárolók, a gépi tanulás, az algoritmus ajánlórendszerek és a robotizált folyamatautomatizálás is, emellett a rendvédelmi, bűnüldöző szervek és a bíróságok is alkalmazhatják az MI-t, mert képes arra, hogy előre jelezze a bűncselekményeket.
A tanársegéd felhívta ugyanakkor a figyelmet az MI veszélyeire is, mivel a digitális lábnyomunk befolyásolja, milyen termékekkel találnak meg bennünket a kereskedők. Shoshana Zuboff-ot idézte, aki szerint a viselkedésalapú marketing, illetve a megfigyelési kapitalizmus manipulálja az embereket és azok tudatalattiját is, így az MI meghatározhatja azt is, hogy a jövőben hogyan viselkedjünk és milyen árukat keressünk.
Hiányzik az MI elszámoltathatósága – erősítette meg Diósi Szabolcs, hangsúlyozva: az MI által vezérelt döntéshozatal elfogult, igazságtalan és diszkriminatív eredményeket hozhat, ami tovább erősítheti a társadalmakban jelen lévő hátrányos megkülönböztetéseket, így veszélyes lehet az alapvető emberi jogokra. Kifejtette: ezek a rendszerek jobban ismernek bennünket, mint mi magunkat, ezért úgy is tudnak befolyásolni, hogy testi vagy lelki károsodást okozhatnak, esetleg a betegségünket, fogyatékosságunkat használják ki. Ezért mindenképpen tiltani kell a hatóságok általi, vagy a nevükben történő forgalomba hozatalt, illetve a valós idejű befolyásolást, azonosítást – jelentette ki az adjunktus.
Az Európai Bizottság 2018 óta vizsgálja az MI-t, a megalkotott rendelettervezet pedig annak szabályozására törekszik, hogy az Európai Unióban, főként az oktatás, a foglalkoztatás, a személyek azonosítása, a migráció, a menekültügy, a határellenőrzés és az igazságszolgáltatás területén használt MI-rendszerek biztonságosak legyenek – zárta előadását.
A workshop a TKP2021-NKTA-51 azonosítószámú projekt keretén belül került megszervezésre. A TKP2021-NKTA-51 azonosítószámú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Szöveg: Szabó Réka Zsuzsanna