A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Innovációs és Technológiai Irodája (ITI) május 10-én immár hatodik alkalommal szervezett online előadást a szellemitulajdon-védelem témakörében. A Szellemi tulajdon és iparjogvédelem című eseményen Szepsi-Szűcs Levente, az ITI irodavezetője köszöntötte a résztvevőket és az iroda létrejöttéről és alaptevékenységéről beszélt. Mint elmondta, az ITI az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma projekt keretében jött létre, és az egyetem központi tudástranszferért felelős szervezeti egységeként működik. Kitért az ITI négy fő tevékenységi körére is. Ezek közé a hallgatói ötletek felkarolása (ZeFir Mentorprogram), az oktatói, kutatói alkotások fejlesztése és piacra juttatása (Proof of Concept Program), az egyetemi polgárok szellemi tulajdonának kezelése, illetve a külső, főként piaci szereplőkkel történő együttműködések (K+F+I együttműködések) kialakítása tartozik.
Az elmúlt időszakban az ITI részt vett az NKE Szellemitulajdon-kezelési Szabályzatának megújításában, innovációs konferenciát és iparjogvédelmi előadásokat szervezett, tavasszal pedig megvalósította immáron a második saját rendezésű hallgatói innovációs ötletversenyt (NKE Hackathon 2023) is. Mindezek mellett az ITI készítette elő az NKE és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala között idén március 31-én megkötött együttműködési megállapodást.
Szepsi-Szűcs Levente a jövőbeli célokról szólva kiemelte: az ITI május 24-től Innovációs Menedzser Tréninget szervez az érdeklődő egyetemi polgároknak, az Innovációs alapismeretek és innovációmenedzsment című BA szintű, szabadon választható tantárgy pedig a tervek szerint szeptembertől újra felvehető lesz. Az iroda ősszel innovációs vásárt és konferenciát is szervez majd.
Az esemény folytatásaként Kovács E. Tünde ügyvéd, szellemitulajdon-szakértő a szellemitulajdon-védelem két fő oltalmi területéről, a szerzői jogról és az iparjogvédelemről nyújtott információkat az érdeklődőknek. Az alapfogalmak tisztázása után a szakértő a szabadalmi jog kapcsán kiemelte az oltalomszerzés három feltételét (újdonság, feltalálói tevékenység, ipari alkalmazhatóság). Jelezte: a szabadalmi jog kapcsán különbséget kell tenni a szolgálati és az alkalmazotti találmány között. Előbbi esetében a megoldás munkaköri kötelesség eredménye, míg utóbbinál a megoldás már nem munkaköri kötelességből ered, azonban a hasznosítás a munkáltató tevékenységi körébe tartozik.
Ezt követően a szakértő bemutatta a szabadalmi oltalom megadásának főbb elemeit, a szabadalom megadását követő eljárásokat, a bitorlás és a jogérvényesítés eseteit, valamint a külföldi oltalomszerzés példáit. A szabadalomszerzés részletei után hasonló struktúrában ismertette a használatiminta- és a formatervezésiminta-oltalomra, a védjegyoltalomra, továbbá a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozó jogi szabályozást. Az előadás végén beszélt a különböző hasznosítási módokról: a hasznosítási (licencia) és az átruházási szerződésről, a hasznosító (spin-off) vállalkozásról, valamint a szervezeten belüli hasznosítás lehetőségeiről.
Az előadás a Közszolgálati Technológia Transzfer Kezdeményezés (KTTK) című, 2019-1.2.1-EGYETEMI-ÖKO-2019-00014 számú projekt keretében készült. A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással valósul meg.
Szöveg: Innovációs és Technológiai Iroda