Az NKE bevonásával teljesített, KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001 azonosítójelű, „A versenyképes közszolgálat személyzeti utánpótlásának stratégiai támogatása” című kiemelt projektet belügyminisztériumi tanácskozás zárta a napokban, a „hosszú utazás” tapasztalatai alapján új útirányokat kijelölve.
A rendezvény címe: „A KOMP-KLIR rendszer alkalmazási tapasztalatairól szóló utánkövető konferencia az érintett közigazgatási és rendvédelmi szervek kiválasztási szakembereinek”. A KÖFOP-2.1.5-VEKOP-16-2016-00001 azonosítójelű projekt meghatározó feladata volt egy, a közszolgálatban egységesen alkalmazható, integrált kompetenciaalapú kiválasztási és képzési rendszer kialakítása. Ennek érdekében a Belügyminisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel karöltve számos tudományos kutatást valósított meg. A kutatások eredményeként megszületett az egységes közszolgálati alap- és vezetői kompetenciák rendszere, illetve a rendvédelem esetében ez kiegészült az irányítókéval is. Mindezek komplex mérését informatikailag támogatott tesztrendszerek teszik lehetővé, fejlesztésüket pedig megfelelő képzési programok szolgálják. A szakmai rendezvény kiemelt célja volt, hogy a résztvevők a bevezetett újítások tapasztalatait összegezzék, továbbá lehetőséget teremtett arra is, hogy a nem rendvédelmi szervek, szervezetek is megismerhessék a kompetenciaalapú kiválasztásban rejlő lehetőségeket. Ezt jól szolgálták a programban helyet kapó kerekasztal-beszélgetések, amelyek a hozzáértés és értékelésük kiválasztásban és képzésben betöltött szerepéről, illetve a kompetenciarendszer térhódításáról szóltak.
A képzésekről zajló párbeszédhez csatlakozott a Rendészettudományi Kar (RTK) oktatási dékánhelyettese, Hautzinger Zoltán r. ezredes is. Elmondta, hogy a rendészeti felsőoktatásban népszerű egyetemként és karként a legfőbb cél a jelentkezők közül a legtehetségesebb hallgatók kiválasztása. Az alapképzésnek már fontos szegmense a kompetenciafejlesztés, nem csak csoportos keretek között, hanem egyéni szinten is. Jövőbeni irányt megjelölve megfogalmazta, hogy akár az oktatók kiválasztásában is lát lehetőséget a kompetenciarendszer alkalmazására. A képzést körbejáró beszélgetés résztvevői – zárásként – arra jutottak, hogy a szakmai (belső) képzések rendszerében, és az egyetemi képzésben is van helye a tudás- és a kompetenciaalapú fejlesztésnek, az egészséges arányokat kell csak megtalálni. E két képzési forma egyaránt a munkatársak megtartását szolgálja, hiszen minden egyes forint vagy perc, amit a személyi állomány fejlesztésébe fektetünk, megtérülő nyereség.
A kompetenciarendszer térhódításáról szóló eszmecserében részt vett az egyetemen működő Ludovika Collegium programigazgatója, Velkey György László és az RTK Vám- és Pénzügyőri Tanszékének adjunktusa, Magasvári Adrienn pénzügyőr alezredes is; mindketten a hallgatók körében végzett alapkompetencia-mérés tapasztalatiról számoltak be. A Ludovika Collegium egyetemközi szakmai műhelyként működik, a közigazgatás számára képez vezetőket. Ennek megfelelően arra törekednek, hogy a jelentkezők közül a legtehetségesebb hallgatókat integrálják a programba, ehhez pedig remek eszköznek találták az egyéni kompetenciaméréshez kifejlesztett tesztrendszert, illetve a rendvédelemben alkalmazott kiválasztási eljárást. A Vám- és Pénzügyőri Tanszék által felügyelt „pénzügyőri” alapképzés hallgatói korábban szintén részt vettek az alapkompetencia-mérésben, amelynek eredményei több megoldandó feladatra is felhívták a figyelmet. Vannak olyan alapkompetenciák, amelyek szinte valamennyi hallgató esetében tökéletesítést igényelnek, ehhez képzésfejlesztésre is szükség van. A kompetenciateszt eredménye több esetben eltér az oktatói, vagy a helyzetgyakorlatok során adott értékeléstől, ami arra enged következtetni, hogy a kiválasztást komplexen kezelve, a mérést és értékelést egyaránt figyelembe kell venni.
A beszélgetés legfontosabb tanulsága, hogy érdemes elindulni és végigmenni ezen az úton. Vagyis élni kell a kompetencialapú kiválasztás, valamint az erre épülő fejlesztés lehetőségével a pályakezdők és a kulcsmunkakört betöltők/vezetők esetében egyaránt, mert ezzel is erősíthetjük a szervezet munkaerő megtartó képességét.
Szöveg: Magasvári Adrienn, Deák József
Fotó: Szabó Andrea, Hautzinger Zoltán