Közös szakmai konferenciát tartott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Élményalapú Digitális Oktatási Kutatóműhelye (ÉDOK) és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) Oktatás az AI korában – stratégiák, etika, innováció címmel. Az online rendezvény célja az volt, hogy átfogó képet adjon a mesterséges intelligencia oktatási alkalmazásainak legújabb kutatásairól, valamint azokról az etikai, jogi, társadalmi és tanuláslélektani kérdésekről, amelyek ma meghatározzák a digitális tanulási környezetet.
A konferencia iránti jelentős érdeklődés is jelezte, az AI továbbra is kiemelten fontos téma a pedagógiai és felsőoktatási innovációk területén. A résztvevőket Balatoni Monika köszöntötte, kiemelve az esemény időszerűségét és társadalmi relevanciáját. A szakmai programot Barnucz Nóra moderálta, míg a megnyitó plenáris előadást Dr. habil Dominek Dalma Lilla tartotta, áttekintve az AI oktatásban betöltött szerepének friss trendjeit és a felsőoktatást formáló stratégiai irányokat. Előadása rámutatott: a mesterséges intelligencia nem csupán technológia, hanem olyan új tanulási ökoszisztéma kulcseleme, amely a tanulói autonómiától az értékelésen át az oktatói szerepekig számos területet átformál. Ezt követően a konferenciát hivatalosan megnyitotta.
A rendezvény első blokkja az AI-oktatás bevezetésével kapcsolatos etikai, jogi és kompetenciafejlesztési kérdéseket járta körül. Simonné Gombos Katalin előadása az etikai és jogi kihívások aktuális aspektusait elemezte, hangsúlyozva az átlátható és adaptív szabályozói környezet kialakításának szükségességét. Strihó Krisztina a social media, az AI és az oktatás metszéspontjait mutatta be, külön figyelmet fordítva a fiatalok médiafogyasztási szokásainak változására. Fási Csaba a digitális kompetenciák felértékelődésére hívta fel a figyelmet a közszolgáltatások működtetésében, rámutatva, hogy a gyors technológiai átalakulás következtében ezek a készségek már a professzionális munkavégzés alapfeltételei. A blokkot élénk kérdés-válasz szakasz zárta, amelyben többek között a hallgatói AI-használat szabályozási lehetőségei és a pedagógusok támogatásának módjai is előtérbe kerültek.
A konferencia második tematikus egysége a tanulási terek, digitális közösségek és az algoritmikus megértés kérdéseit vizsgálta pedagógiai, tanuláskutatási és társadalomtudományi nézőpontból. Barnucz Nóra az IKT-eszközök tanórai alkalmazását befolyásoló tényezőket mutatta be, külön kiemelve az innováció sikeres integrációját támogató motivációs és intézményi feltételeket. Balatoni Monika a digitális rítusok és közösségek átalakulását elemezte, arra keresve választ, hogyan formálják a technológiai fejlődések a társadalmi és identitásbeli viszonyokat. Kapusi Vanessza az algoritmikus olvasás és a kritikai szövegértés kihívásaira irányította a figyelmet, rámutatva, hogy az AI által strukturált információs környezetben a „tartalom a géptől – értelmezés az embertől” elv új pedagógiai kérdéseket vet fel. Ceglédi Szabolcs a hallgatók mesterséges intelligenciához fűződő viszonyát elemezte „barát vagy ellenség az iskolában?” alcímmel, hangsúlyozva, hogy az AI egyszerre jelenthet lehetőségeket és kihívásokat, és megítélése nagymértékben kontextusfüggő. Krózser Martin pedig azt vizsgálta, miként formálja át a mesterséges intelligencia a felsőoktatási tanulási folyamatokat és hogyan hat a digitális kompetenciák fejlődésére, feltevén a kérdést: „okosabb lett-e a hallgató?”.
Strihó Krisztina zárszavában kiemelte: az AI korában az oktatás jövője a kreatív, interdiszciplináris együttműködésekben és a tudományosan megalapozott innovációkban rejlik. A konferencia tartalmas előadásai és a résztvevők között kialakult élénk szakmai párbeszéd is azt mutatta, hogy a mesterséges intelligencia oktatási integrációja nem csupán technológiai fejlesztés kérdése, hanem komplex társadalmi és pedagógiai folyamat, amelyhez a felsőoktatási intézményeknek kutatásalapú és tudatos stratégiákkal kell alkalmazkodniuk.
A rendezvény a TKP2021-NKTA-51 számú projekt keretében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a TKP2021-NKTA pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Szöveg: Dominek Dalma