MAPS (Multilateral Academic Projects) SM02-RES-PC4-IZ11Z0_230952

A projekt a Svájci Alap támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósult meg.

Second Swiss Contribution - Kutatás program Magyarországon
„Transboundary water cooperation between EU member states and third countries: resilience analysis and hydropolitical model-building

Projekt időtartama: 2025.07.01. - 2029.06.30.
Projekt összköltsége: 845.133 CHF
A támogatás mértéke: 100 %
Konzorciumvezető: University of Geneva
Kedvezményezettek/Konzorciumi tagok: University of Osijek (Faculty of Civil Engineering and Architecture), Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Nemzeti Közszolgálati Egyetem összköltsége: 338.725 CHF
További információ: Swiss National Science Foundation

Projekt leírása:

Az Európai Unión belüli határokon átnyúló vízügyi együttműködésre jól kidolgozott és nagymértékben harmonizált jogi rendszer vonatkozik, amelyet az EU vízügyi keretirányelve (WFD) és kisebb mértékben az árvízvédelmi irányelv ural. Ugyanakkor az uniós tagállamok a közös vízgyűjtőkön belüli harmadik országokkal szemben is kötelesek az "elvárható legnagyobb erőfeszítést" tenni a vízügyi keretirányelv célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Következésképpen az Európai Bizottság és az uniós tagállamok az elmúlt két évtizedben következetesen arra törekedtek, hogy az EU saját vízpolitikai prioritásainak és irányítási mechanizmusainak alkalmazását kiterjesszék az EU politikai határain átnyúló vízgyűjtő területekre is. Emellett az EU a 2000-es évek eleje óta a vízdiplomáciát kül- és fejlesztési politikájának egyik fő prioritása között tartja számon. Az azonban, hogy ezek az erőfeszítések mennyire voltak sikeresek, nagyrészt ismeretlen, mivel az EU hidrológiai szomszédságában lévő társvízügyi kapcsolatokról nem készült szisztematikus tanulmány.

A határokon átnyúló vízügyi kapcsolatok minősége valószínűleg a 21. században a béke, a jólét és a fenntarthatóság egyik kulcskérdésévé válik. Az európai közös folyók kezelését szolgáló irányítási rendszerek rugalmasságáról azonban még mindig korlátozottak az ismereteink, különösen ott, ahol átfedés és/vagy eltérés van az ugyanazon vízgyűjtő területen alkalmazandó több, nemzetek feletti jogi rendszer között. Ez annál is inkább problematikus, mivel úgy tűnik, hogy egyre nagyobb az eltérés az európai hidrológiai és vízgazdálkodási kihívások változó jellege (fokozott változékonyság, tartós vízhiány) és a meglévő irányítási rendszerek ökológiai fókusza között.

A kutatási projekt következtetései közvetlen tudományos és politikai jelentőséggel bírnak. Először is, bővíti tudásbázisunkat négy európai vízgyűjtő terület határokon átnyúló gyakorlati kezelésével kapcsolatban az új kihívásokkal szemben. Emellett jelentősen hozzájárul az EU külső hidrodiplomáciai tevékenységének megértéséhez az Unió közvetlen szomszédságában. Ez segíthet megszüntetni egy fontos tudásbeli hiányosságot, mivel a vonatkozó (meglehetősen korlátozott) elemzések eddig főként a távolabbi földrajzi helyeken folytatott uniós tevékenységre összpontosítottak. Ezenkívül a projekt empirikus komponenséhez szintetizálandó és elemzendő nagy mennyiségű adat kiindulópontként szolgálhat a további tudományos kutatáshoz és a szakpolitikák kidolgozásához. Másodszor, a kutatás célja a hidropolitika, azaz a nemzetközileg megosztott vízkészletekkel kapcsolatos konfliktusok és együttműködések tanulmányozásának elméleti alapjainak felülvizsgálata és potenciális bővítése. A kutatás célja ebben az összefüggésben a meglévő hidropolitikai és jogi iskolák (institucionalizmus, funkcionalizmus, vízi nacionalizmus, hidrohegemónia) megállapításainak felülvizsgálata és potenciális szintetizálása. Jogi szempontból a kutatás az egymást átfedő és/vagy egymással versengő többszörös jogi rendszerek közötti kölcsönhatásokra vonatkozó tudásbázist is bővíteni fogja.